Sport Olló

Az események és nyilatkozatok követése már azoknak is gondot okoz, akik komolyan érintettek ebben az ügyben. Miről is van szó. Az eddig a BME (Budapesti Műszaki Egyetem) és az ELTE közös vagyonkezelésében lévő Bogdánfy úti atlétikapálya egy egyetemi megállapodás, pontosabban újraosztás következtében a száz százalékosan a BME vagyonkezelésébe került. Ez a pálya végső soron állami tulajdon, ami talán mégsem lényegtelen körülmény. 

Az ügylet sikeresen lezárult. Úgy látszik mindenki elégedett, kivéve azok, akik eddig a pályát sportolási céllal használták. 

A pályán mások mellett, két egyesület atlétika szakosztálya is működik (BEAC, MAFC). Mindkét szakosztály régen túl van a századik születésnapján, de jó esély van rá, hogy a következő évfordulót egyik szakosztály sem él meg. 

A BME vezetése a sportpályát elsősorban üzleti vállalkozásnak tekinti. Első lépésnek az atlétika pálya közepére egy strandröplabda pályát emeltek, így számolva fel az utolsó budai atlétika pályát, ahol még versenyeket is lehetett rendezni. Nem mellékes információ, hogy Szekszárdon most építettek egy pont ilyen minőségű pályát 240 millió forintos beruházás keretében.

Második lépésként olyan pályahasználati díjakat kérnek, ami országos szinten is egyedülálló. A BEAC atlétáktól óránként 14 ezer forintot szeretnének kapni. Ezt nyilván nem fogják tudni kifizetni, hiszen heti öt edzéssel, két órával és havi 20 napra számolva ez 560 ezer forint. Mindezt egy olyan egyesülettől, ahol az edzők már évek óta ingyen dolgoznak, mert annyira nincs pénzük. A MAFC atléták pedig a Tüzér utcai Honvéd pályán edzenek, mert ott töredékéért bérelhetik a pályát, úgy tudni. 

Térjünk vissza egy kicsit ehhez a strandröplabda pályára. A BME arra hivatkozik, hogy népszerű a röplabda az egyetemisták körében. Ezt nem vitatja senki. De, vajon ezzel a szabadban elhelyezkedő strandröplabda pályával mennyiben sikerült ezt az igényt kielégíteni?

Egy strandröplabda pálya idénye legfeljebb április elejétől szeptember végéig tart. Ebből az következik, hogy az ingyenes tornaóra keretében ezt a sportot nem fogja tudni választani senki, hiszen a szemeszter, így a testnevelés órák szeptembertől december közepéig, illetve február közepétől május közepéig tartanak. Tehát ha egy BME hallgató mégis igénybe szeretné venni, akkor ezért fizetnie kell. Ráadásul az idény nagy részében vagy vizsgaidőszak, vagy oktatási szünet van, így május közepétől (vizsgaidőszak) szeptemberig (tanítási szünet vége) nem sok egyetemista fog a homokban labdázni. Ha mindezt figyelembe veszünk, akkor a strandröplabda pályát körülbelül az év mindössze 2 hónapjában fogják használni a legjobb esetben is. A pályafoglaló rendszer szerint az utolsó foglalás szeptember 15-én volt.      

Vajon mégis kinek érte meg ennek a pályának a felépítése? Az államnak biztosan nem, hiszen egy 240 milliós pálya vált használhatatlanná. A BME hallgatóknak szintén nem nagyon, hiszen tornaóra keretében ingyenesen nem használható, pénzért meg máshol is lehet bérelni. A pályán sportolóknak sem, hiszen ezzel lehetetlen helyzetbe hozták őket. Talán még a Műszaki Egyetemnek sem érte meg, hiszen az a botrány, ami ezt az egész átalakítást övezi, sokkal nagyobb károkat okoz nekik, mint az esetlegesen befolyó pár tízezer forint havonta.

Ellenben egy valakinek biztosan jó üzlet volt, annak, aki a pályát felépítette. Hogy ez közbeszerzési eljárás keretében történt, vagy sem az egy érdekes kérdés. Úgy tudni, hogy nem, mert a közbeszerzési eljárás alatt írták ki fél millió forinttal.

Tovább nehezíti a tisztán látást, hogy a BME vezetői egymásnak ellentmondó nyilatkozatai is. Amíg szeptemberben a Sportbizottság vezetője azt nyilatkozta a Helyi Thémának (www.helyitema.hu/XI._Kerulet/A_kocka_el_van_vetve_de_a_dobokor_meg_visszaallithato.html), hogy a pályát egy 100%-ban egyetemi tulajdonú KFT fogja üzemeltetni, addig október elején egy origo.hu-s cikkben (www.origo.hu/http://www.origo.hu/sport/20101006-haboruznak-az-amator-sportolok-a-bme-sportbizottsagaval.html , kommentek 11. hozzászólás) a rektor helyettes úr ezt már cáfolja. 

Gyakori érv az is, hogy a pályát a dobók olyan mértékben rongálták, hogy az már finanszírozhatatlan (ezért erre október elseje óta nincs is lehetőség). Ez ugyan nagy általánosságban igaz lehet, de ebben az esetben nem állja meg a helyét, ugyanis a pályán nincs kalapácsvetés és diszkoszvetés sem. Aki kicsit is járatos az atlétikában, az tudja, hogy az itt lévő súlylökés külön salakos pályán történik (így az nem rongálhatja), a gerelyhajítás pedig nem rongálja a füvet, hiszen még a Puskás Ferenc stadionban is van rá lehetőség, ahol a gyep minősége összehasonlíthatatlanul jobb, mint itt a BEAC pályán.

Ezek után fel kell tenni a kérdést. Hát mi folyik itt Gyöngyösön???

 További információk, források: www.facebook.com/pages/Mentsuk-meg-a-sportpalyakat-es-amator-szakosztalyokat/135525123143841

A kérdés persze, hogy miért is fizetne ennyi pénzt az önkormányzat, és ezért a támogatásért mit kapnának a kerületben lakók. Az ügy hosszú és nem is térnék ki minden részletére, de néhány adat fontos, hogy mindenki tisztán láthasson. 

Újbuda a főváros legnépesebb kerülete, lakossága 139049 fő, ezzel Magyarország ötödik legnagyobb kerületének is tekinthető. A Wikipedia szerint az a kerületben 3 sportegyesület működik: Újbuda Torna Club, Műegyetemi Atlétika és Football Club (MAFC) és a Budapesti egyetemi Atlétikai Club (BEAC). Ez utóbbi két egyesület viszont a Budapesti Műszaki Egyetemhez (BME), illetve az ELTE-hez kapcsolódik szervesen, nem az önkormányzathoz.

Aki árgus szemekkel figyeli a sajtóban megjelenő cikkeket, híreket, tudhatja, hogy komoly harcok folynak a kerület (és egész Buda) utolsó atlétika versenyekre is alkalmas, a BME tulajdonában álló pálya sorsáért (Bogdánfy úti MAFC pálya, BME Sporttelep). 

A BME teljesen érthetően szeretné a pálya üzemeltetési költségeit a pályát használókra is ráterhelni. A pályát használók szeretnék ezeket a költségeket minél alacsonyabbra szorítani, illetve a pálya minél több funkcióját megtartani. A pálya éves üzemeltetési költsége nagyságrendileg 10 millió forint, a havi pályahasználati díj 2400/fő forint jelenleg. Továbbá ezen a pályán található a XI. kerület 3 klubjából 2 is (MAFC, BEAC), és az egyetlen hely a kerületben, ahol atletizálni lehet, így stratégiai jelentőségű a kerületi sportélet szempontjából. 

Az Újbuda TC az önkormányzat nyilvános üvegzseb adati szerint 2008-ban 158.100.000 forint működési célú támogatást kapott (http://www.ujbuda.hu/page.php?template=uvegzseb_2009_1_2). Ez havi több, mint 13 millió forint. A másik két egyesületet az önkormányzat nem támogatja, pedig döntően a kerületben lakó gyerekek sportolnak ezekben az egyesületekben és a kerületben lakók használják a pályát futásra, kocogásra. 

Az Újbuda TC honlapján rengeteg sportág található, ám az atlétika ezek között nem szerepel. Ha valaki azt gondolja, hogy ez azért van, mert ez a sportág nem népszerű, azoknak javaslom, hogy menjenek el az utcai futóversenyre, ahol egy-egy utcai futás alkalmával tízezrek állnak rajtoz. Az atlétika bizonyos szempontból reneszánszát élni, különösen a futás. Érdemes kilátogatni a Margit szigetre, hogy lássa az ember, mennyien űzik ezt a sportot nap mint nap. 

Fontosnak tartjuk, hogy ha valaki a kerületben úgy dönt, hogy csatlakozik a futókhoz, akkor ne kelljen a Margit szigetre elmennie, hiszen itt a kerületben is megtalálható egy kiváló rekortán borítású pálya, melyet a BME bizonyos összegért fejében a sportolni vágyók rendelkezésére bocsájt. A pálya természetesen sok egyéb célt is szolgál, hiszen eddig itt került megrendezésre számos kerületi diákolimpia, melyek most bizonyos visszafordítható átalakítások után ismét megrendezhetőek lennének a Bogdánfy úti pályán.

 A fenti célok megvalósulása miatt, rendkívül fontos, sőt elengedhetetlen lenne, hogy a kerület bizonyos összeggel járuljon hozzá ennek a sportpályának az üzemeltetési költségeihez, hiszen rendkívüli mértékben érintett a pálya sorsával kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy ha havi 800 ezer (a 10 millió forint havi részlete) forinttal áttörést lehetne elérni és drasztikusan lehetne csökkenteni a pályahasználati díjakat, így még a legszegényebbek számára is elérhető lenne legalább ez a sportág és ez a sportpálya.  

Úgy vélem ebben a gazdasági és egészségügyi helyzetben, melyben az ország van, egy ilyen lehetősséggel élni kell, hiszen ez egy százszorosan megtérülő befektetés a kerületnek és az országnak is. 

Kérem a helyi képviselő testületet és minden önkormányzati felelős döntéshozót, hogy fontolja meg alaposan ezt a lehetőséget, és ha úgy döntenek, hogy ügyünk támogatható, akkor vonjanak be minket civileket is a pályahasználati konstrukció kialakításba, mert rengeteg tapasztalatunk van arról, hogy milyen igények merülhetnek fel és hogyan lenne ezeket a legcélszerűbb megoldani. 

És kérek mindenki, aki szerinte az ötletünk támogatandó, hogy támogassanak minket ezen törekvésünkben.

www.facebook.com/pages/Mentsuk-meg-a-sportpalyakat-es-amator-szakosztalyokat/135525123143841 , itt csatlakozhat, aki ügyünk mellé kíván állni.

A MAFC pálya tulajdonosa a Budapesti Műszaki Egyetem augusztusban buzgón nekilátott az atlétika pálya átalakításának, olyan gyorsasággal, hogy a pályát használó edzőknek, sportolóknak is elfelejtettek szólni. Úgy vélekednek, hogy a dobószámoknak otthont adó részekre nincs szükség, így néhány munkagéppel nekiestek azoknak, és a helyükön homokos strandröplabda pályát alakítottak ki. Azt hiszem, ennek kapcsán beszámolhatunk egy világrekordról is, hiszen ez az egyetlen atlétika pálya a világon, ahol annak kellős közepén ilyen homokozó található.

Érdekes hír a MOB honlapján, hogy Szekszárdon az év végén fognak egy 8 sávos pályát átadni 240 millió forintért, mindezt azért, hogy minden megyei jogú városban legyen lehetőség hivatalos versenyeket is rendezni. Aki esetleg nem ismerné a hazai, főleg a budapesti állapotokat, annak érdemes tudni, hogy ezen MAFC pálya az utolsó megmaradt helyszín, ahol Budán versenyt lehetett rendezni. Így Budán nem lesz több atlétika verseny, ami lett volna, már áttették más helyszínekre a Magyar Atlétikai Szövetség honlapja szerint. Csak szeptemberben kettőt tartottak volna itt.

Talán sokan nem értik, hogy minek kongatni a vészharangot. Miért baj az, hogy strandröplabda pálya van a futópálya közepén, miért lesz ettől használhatatlan a pálya, ami azzá vált. Ha nem vált volna azzá, akkor nem kellett volna áthelyezni egyetlen versenyt sem innen.

A sportpálya hatalmas anyagi értékkel bír, körülbelül 240 millió forintba kerülhet, de talán ennél sokkal nagyobb értékkel bír az ezen pályán működő két, több mint 100 éves múlttal rendelkező klubokban (MAFC, BEAC) felhalmozott szakmai tudás, hagyomány és közösségi értékek. Hiszen mit ér egy sportlétesítmény edzők nélkül, szakosztályok nélkül? Hogy menjen le valaki sportolni, ha ott senki nem talál már, aki foglalkozna vele? Ezer és egy további ok van, amiért nem lenne szabad ezt a pályát szétszedni és a lehető leggyorsabban vissza kéne állítani az eredeti állapotot.

Csak idő kérdése, hogy a megmaradásért küzdő edzők és sportolók, főleg középiskolások és egyetemisták, meddig húzzák, hiszen eddig sem voltak könnyű helyzetben, évek óta semmilyen sportfejlesztés nem történt, a sporteszközök szó szerint rohadnak. Vajon a BME milyen további eszközökkel fogja végleg lehetetlen helyzetbe hozni őket és mindenkit, aki eddig ott sportolt. Elég csak megemelni a pályahasználati díjat és már nem fogják tudni kifizetni sokan.  

És mindez hogyan, miért? A BME száz százalékos tulajdonrészt szerzett a pályán, mivel az ELTE kiszállt belőle augusztusban, csak így nemes egyszerűséggel, ezzel a saját klubját a BEAC-ot hozta lehetetlen helyzetbe, hiszen a továbbiakban semmilyen beleszólása nincs semmibe. A BME egy saját tulajdonú kft-be szervezte ki az üzemeltetési jogokat, így a pályát a továbbiakban profit orientált alapon kívánják működtetni. A kft jövendő vezetője egészen véletlenül rendszeresen, versenyszerűen űzi a strandröplabdát.

Vajon tényleg az lenne az elsődleges feladata egy közpénzen működő oktatási intézménynek, hogy saját vagyonát gazdasági társaságokba szervezze, majd azt kizárólag profitorientált módon működtesse? Ha ennyire szüksége van a pénzre, vajon miért nem a korábban 2,377 milliós fizetésű rektor és hasonló bérezésű vezetők fizetését csökkentik. Ha eddig nem volt nyereséges a sportpálya üzemeltetés, akkor miért lenne jobb, ha bejön a képbe egy plusz kft, ahol tucatnyi embernek kell fizetést adni. 

A harc még folyik. Amíg a BME vezetése az új kft kialakításán munkálkodik, a pályát megóvni kívánok a Facebook-on próbálnak minél több támogatót szerezni az ügyük mellé.

www.facebook.com/pages/Mentsuk-meg-a-sportpalyakat-es-amator-szakosztalyokat/135525123143841 , itt csatlakozhat, aki ügyük mellé kíván állni.